Háát sziasztok :)
Meghoztam nektek a következő fejezetet :) Remélem ez azért tetszeni fog nem úgy mint az előző :)
Jó olvasást kívánok nektek és ha elolvassátok légyszi hagyjatok komit hogy tudjam érdemes-e írnom a blogot :)
Kb 5-8 komi és hozom az új részt :)
Jó olvasást skacok :)
Puszi
~Zsófi ♥
28.
fejezet – Kiderült az igazság…
A
reggeli kávémat szürcsölgetem, miközben bámulok ki az ablakon. Rengeteg dolog
fut végig az agyamon, amit egyszerűen nem tudok megmagyarázni. Itt van az
iskola, a munkahely, a családom és Louis. Louis tegnapi viselkedése
megrémített. Miután elrohant és az unoka tesóm pedig utána ment, véglegesen megijedtem.
Mivel a telefont nem vették fel, nem tudtam mire gondoljak. Valamikor hajnali
5kor érhetett haza a drága lakótársam. Ezt is csak onnan tudom, hogy neki ment
párszor az ajtónak és jócskán szitkozódott..
Innen
az ablakból nézve a rohanó Londont, rájöttem, hogy a srácok nélkül üres az
életem.. Az a 3 hónap, amit velük töltöttem bőven elég volt, hogy a szívembe
lopják magukat. Most biztos azt mondjátok, 3 hónap alatt hogyan lehet
megkedvelni 5 ilyen srácot. Könnyedén, hiszen ha a nap 24 órájában velük vagytok,
bohóckodtok.. Tényleg nagyon hiányoznak. A bolondozásaik, a poénok, a
lelkizések.. De főleg Niall hiányzik. Nem merem bevallani, de bele szerettem. Az
a csók, ami a reptéren csattant el egy lavinát indított el bennem. Rájöttem arra,
hogy ténylegesen érzek valamit a szőkeség iránt és ez nem csak egy múló ábránd.
-
Jó reggelt. – ébresztett fel
álmodozásomból Austin dörmögő hangja. – Fejfájás csillapítót hol találok?
-
Neked is. Felső szekrény,
harmadik polc.
-
Köszi. Szétrobban a fejem. –
dünnyögött.
-
Hát azt elhiszem. Elég jól
elmúlattatok az este Lou-val. Hajnali 5kor estél haza szó szerint.
-
Louis-al? Ezek szerint tényleg
vele voltam? Nem csak álmodtam? – az arca egyszerre lett komor.
-
Történt valami az este? Ki
derítetted miért rohant el? – faggatóztam. Hiszen elég furcsa volt, ahogy az
este sietősen távozott.
-
Csak beszélgettünk, utána pedig
buliztunk egy kicsit. Hé Lil, elkérhetném a számát? Beszélnem kellene vele.
-
Persze. Tessék. – leírtam neki
egy cetlire majd távozott a szobából.
-
Fura.. – mormoltam el az orrom
alatt.
Gondoltam
felhívom a srácokat, hiszen mostanság ritkán hallok felőlük. Niall számát
pötyögtem be.. Kicsörgött, de nem vette fel. De az egyik srác sem, vajon most
is próbálnak? A kávés bögrémet behelyeztem a mosogatógépbe és elindultam a
szobám felé, hogy valami elviselhető külsőt varázsoljak magamra. Szombat révén
ma is dolgozok. Úgy érzem ma nagy változás lesz az életemben..
*
Azt
mondják a hírességek élete fenékig tejfel. Hát szerintem ez egyáltalán nem így
van. Louis-nak rengeteg dolgon kell átesnie az elmúlt napokban, sőt.. Az hogy
elmondta a srácoknak a féltve őrzött titkát nagy bátorságra vall. Még soha
senkinek nem beszélt erről. Vajon miért? A srácokat őrült rajongók lépten,
nyomon követik. Twitteren néha jót néha rosszat írnak nekik. Van, aki azt kéri
hogy vegyék el feleségül. Mind az öten! A sajtó néha összehozza őket valakivel,
vagy éppen valami oltári nagy disznóságot írnak, ami egyáltalán nem igaz. De
ezt tudhatták, hiszen a hírességgel ez együtt jár..
De
térjünk is vissza oda, amikor a srác megérkezik a szállodába és a srácoknak
elárulja a nagy titkot, ami a szívét nyomja.
A
szálloda előtt rengeteg rajongó állt, hogy legalább egy kicsit is láthassa
kedvenc bandáját. Amikor Lou taxija megállt és ő kiszállt belőle kitört a tömeg
hiszti. Mindenki autogramot kért tőle, vagy közös fotót, netán arról faggatták
mi történt a kezével. Paul és a többi testőr egyből megjelent mellette és
segítették bevezetni a szállodába. A recepción megkérdezte, hogy a srácok a
lakosztályban vannak-e mire egy biccentés volt a válasz. Mivel alig aludta az
éjjel, úgy mászott fel a 12.re, mint egy élő halott.
A
négy srác szétszórtan helyezkedett el a lakosztályban. Volt olyan, aki pihent,
aki TV-zett, Niall és Liam Pedig TwitCam-ot tartottak. Nagyon szeretnek a
rajongóikkal beszélgetni. Jó érzés számukra hogy ennyien szeretik őket és támogatják
az álmuk megvalósításában. Amikor Lou megérkezett minden szem rá szegeződött. A
két srác elköszönt a rajongóktól és egyből oda rohantak hozzá.
-
Sziasztok. – motyogta.
-
Zayn! Harry! Gyertek! Megjött! – kiabálta
el magát Liam. – Mi a fene történt veled?
-
Ki jött meg? A kaja, amit
rendeltem? – jött ki a szobából Harry, egy szál boxerben. – Louis! Jézusom mi
történt veled?
-
Srácok beszélnünk kellene… - a
hangja egyszerre lett merev és aggódó.
-
Jó rendben, gyere, pakolj le,
Harry te pedig öltözz fel. 10 perc múlva kupaktanács.
*
Amikor
a srácok körül vettek, és kíváncsian fürkészték az arcomat, a gyomrom görcsbe
rándult. El kell nekik mondanom… muszáj lesz.. Itt az idő. Gyerünk Louis erős
vagy.. Anya, apa most legyetek velem.
-
Szóval.. Tudjátok srácok, nekem
van egy hatalmas titkom, amit eddig még senkivel nem osztottam meg. Vagyis még
Amerikában a pszichiáteremmel… - kezdtem bele.
-
Jézusom Lou megrémítesz minket.
Mi történt? – Harry oda jött és megölelt. Igen a jó öreg Hazza, ő minden bajban
kiállt mellettem és minden titkomat ismeri. Remélem nem haragszik meg ezért.
-
Szeretném, ha végig hallgatnátok,
és nem szólnátok közbe… Rendben? – mindegyik bólogatott és csendben hallgattak
végig. Mesélés közben már nem tudtam gátat szabni a könnyeimnek és zokogtam.
Mindent elárultam nekik attól kezdve, hogy mi történ az utolsó nap, a szüleim
halála, a testvérem elveszítése, az új szülők… Ismét felszakadtak a régi sebek.
– Ez a történet nyomja a szívemet több éve. Sajnálom hogy nem beszéltem róla.
-
De hát nekünk erről miért nem
meséltél? – kérdezett rá Liam. – Tudod jól, hogy mi itt vagyunk neked..
-
Tudom, csak féltem, hogy emiatt
nem akartok majd beszélni velem.. mivel árva vagyok…
-
Jaj, te bolond. Louis te ilyennek
ismersz minket? – kérdezte tőlem Hazza. – Mert szerintem mi nem ilyenek
vagyunk.
-
Tudom, de ez az egész nekem is
nagyon fáj.. alig tudom feldolgozni pedig már nagyon régen volt. Mostanában
többször álmodom meg azt a borzalmas estét.
-
Nyugodj, meg mi itt vagyunk
veled. És mi van a rokonaiddal? Felvetted valakivel a kapcsolatot? – nem mondhatom
el nekik, hazudnom kell. Nincs itt az-az idő, hogy megtudják ki a testvérem.
-
Nem.. a rokonaim elköltöztek és
nem tudom felvenni velük a kapcsolatot. Meg szerintem egy picit kiakadnának, ha
így x év után visszatérek..
-
Ahjj.. Loui. – sóhajtott fel
Niall.
-
Szóval akkor ezért voltál olyan
feszült 1 éve, amikor az árvaházi látogatásaink voltak.. – gondolkozott el Zayn
is.
-
Igen.. mert felidézte bennem
ezeket a régi rossz élményeket. Nagyon hiányzik az édesanyám csilingelő hangja,
a mosolya, mindene.
-
De mi történt a kezeddel? –
vetette fel Hazza.
-
Hát az úgy volt… Lil lakótársával
mentem el inni, és haza fele a nagy felindulásból bele vágtam a falba. Nagyon
mérges voltam, és már túl voltam a józanság határán is.
-
Ki Lilly lakótársa?
-
Helyes?
-
Együtt vannak?
-
Kérlek, ne beszéljünk erről.. –
könyörgött Niall. Látom rajta hogy őt nagyon bántja ez az egész.
-
Nyugi srácok, főként Niall. Ő az
unokatesója Austin.. kiskorukban nagyon-nagyon jóban voltak és úgy gondolták
összeköltöznek. Egy nagyon kedves srác lehet vele beszélgetni és jó fej is.
-
Szóval akkor nem is járnak? –
nézett fel csillogó szemekkel az ír bandatársam.
-
Nem te buta, csak félre értetted.
Nem szabadna elmondanom, de a lányt nagyon felzaklatta ez az egész. Megcsókoltad
a repülőtéren és az óta nem is beszéltél vele. Mit vársz tőle?
-
Nem tudom, nagyon tetszik nekem,
de félek lépni. Hisz szegény törékeny..
-
Épp ezért kellene a tenyereden
hordoznod. Még egy ilyen kincset nem találsz! Ezt jegyezd meg! – szeretném, ha
a húgom és ő összejönnének. Hiszen mind a ketten oda vannak a másikért. Amikor
ez a bolond megcsókolta őt elindítottak egy lavinát, de az valahogy megállt. Nem
tudom, hogyan lehetne felpezsdíteni.. Törik, vagy szakad, összehozom őket. Összeillenek..
nagyon. Szeretném őket boldognak látni, hiszen megérdemlik.
-
Ne haragudjatok srácok, de én
most elmennék lepihenni, ha nem, bánjátok.. hosszú volt az éjszaka.
-
Menj csak..
-
És Louis. – visszafordultam feléjük.
– mi tényleg itt vagyunk neked. Bármit elmondhatsz nekünk. Rendben?
-
Köszönöm srácok. – ismét kicsordult
egy könnycsepp. Ők egyből felugrottak és jó szorosan megöleltek. Igen. Erre
volt szükségem. Hogy végre kiadjam magamból azt, ami bánt és nyomja a szívemet.
Én bolond és még féltem attól, hogy a srácok ki fognak közösíteni. Hogy
lehettem ennyire bolond? Ez a négy srác akár jóban-rosszban mellettem van.
-
Szeretünk Tommo – ordította el
magát Niall.
-
Én is titeket.
Gyorsan
lezuhanyoztam, felvettem a pizsamámat és bebújtam az ágyamba. Zaklatott voltam.
Miért? Azért mert Austin nem értett meg, nem figyelt rám. Miért nem hitte el,
hogy tényleg én vagyok az? Ennyire hihetetlen lenne? Nagy nehezen el tudtam
aludni.. de még most is a rokonokon járt az eszem. Álmomban Lilly megtudta,
hogy a bátyja vagyok és nem állt velem szóba soha többet. Titokban elutazott
külföldre hogy nem találjam meg soha. Ennyire rossz ember lennék? Bele halnék,
ha nem beszélhetnék vele vagy akár ne láthassam. Miért? Mert ő a mindenem.. a gyöngyszem,
aki maradt anyáékból. A hangja pont, mint az övé. A szeme pont, mint az övé. A
viselkedése pont, mint az övé. Álmomból a telefonom csengése keltett fel.
Ismeretlen szám. Felvegyem? Miért ne? Max egy őrült rajongó megint megszerezte
a számomat, úgy mint múltkor.
-
Hallo. Itt Louis Tomlinson.
-
Louis! Van egy őrült fontos
kérdésem. Kérlek, az igazat mond. – Austin volt az. A hangja.. olyan furcsa
volt. Mi történhetett?
-
Mi a baj Austin? Lilly-vel van
baj?
-
Csak az igazat mond! Kérlek. –
könyörgött a vonal másik végén.
-
Rendben tesó nyugodj meg. –
nyugtattam meg az unokatesómat.
-
Igaz az, amit a ház előtt
mondtál? Tényleg te vagy az? Te vagy Lilly elveszett testvére? Te vagy Nathen? –
minden megfagyott bennem…
Hú, nagyon jó lett :D profin húzod azi degeinket... yyorsana kövit :D
VálaszTörlésköszii :)))
TörlésNagyon jó lett!! :))
VálaszTörlésMár várom a következő részt!! :)
Jujj ez nagyon izgi! Nagyon-nagyon jól írsz, naponta kb ötször feljövök és megnézem tettél-e fel részt:) Légyszi hamar hozd a köviiit:)Xxx.:D
VálaszTörlésKöszii :) Próbálkozok.. :) Nem sokára fény derül a titokra.. :) ki tudja hogy fognak rá reagálni ;)
TörlésFOLYTAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAASD!!!!
VálaszTörlésFOLYTATOOOOM :DDD
Törlésúúúúúú nagyon jóóóóó:D siess!!! :) xx
VálaszTörlésMiközben olvastam zenét hallgattam, és a legvégén amikor Austin felhívta Louis-t pont Taylor Swift I Knew You Were Trouble című száma kapcsolt be,aminek az elején ilyen sejtelmes szöveg van,és rohadt jó volt úgy olvasni hogy közbe az meg dumált! Olyan jól fogalmazol, hogy szerintem egy krimi-blogot kéne írnod.Komolyan! Remélem megfogadod az ötletemet,és azt is, hogy egyáltalán olvasod! Köszönöm hogy írod a blogodat,sokat jelent számomra...inspiráció az életben!Kevés ilyen blogot olvastam!Mégegyszer köszönöm,éb bocs hogyha kicsit nyálas lett!:)
VálaszTörlésKedves Henrietta :)
TörlésAhogy olvstam az üzenetedet több érzés ment át rajtam :)
ezt a krimi blog témát lehet hogy megfogadom.. Csak előszőr ezt be szeretném fejezni :)
Soha nem.gondoltam volna hogy amitbén irok, az valakinek inspiráció lehet az ő saját életébe :l
köszönöm :) <3
Nagyon joo..:D regota olvasom de most irok eloszor.. Gondoltam elmondom nagyon jol irsz. Siess a kovivel<3
VálaszTörlésKedves Zsófi!
VálaszTörlésA Brigi mutatta nekem a blogod és tegnap elkezdtem olvasni. Most értem a végére és egyszerűen imádom! Imádom ahogy írsz, ahogy húzod az idegeinket. Nem egyszer könnyeztem meg rajta és had mondjam el, hogy kevés blog sirat meg. Eddig csak 1-2 blog törte meg a jeget és sírtam el magam. Te is megtörted! Annyira imádom ahogy írsz nem tudok vele betelni!! Igazi példakép számomra ez a blog. Nagyon ügyes vagy!! ;)
UI.: Hamar hozd a kövit és IMÁÁDOOOM!! ;) <3