29. rész – A házi buli és a ….

Sziasztok!

Bocsi hogy csak most hoztam részt de egyszerűen nem tudtam hogyan folytassam.. 

Nem tudom.remélem nektek elnyeri a tetszéseteket ez a rész :))

Mint látjátok új fejléc került föl és kicsit megváltoztattam a főszereplőt  is :) Ez majd a történetben is ki fog derülni.. :)

Jóó olvasást kívánok mindenkinek :)

6-8 komi és jön az új rész :)

Puszi

~Zs.

-          Hallo. Itt Louis Tomlinson.

-          Louis! Van egy őrült fontos kérdésem. Kérlek, az igazat mond. – Austin volt az. A hangja.. olyan furcsa volt. Mi történhetett?

-          Mi a baj Austin? Lilly-vel van baj?

-          Csak az igazat mond! Kérlek. – könyörgött a vonal másik végén.

-          Rendben tesó nyugodj meg. – nyugtattam meg az unokatesómat.

-          Igaz az, amit a ház előtt mondtál? Tényleg te vagy az? Te vagy Lilly elveszett testvére? Te vagy Nathan? – minden megfagyott bennem…

-          Miért olyan fontos ez a kérdés?

-          Tudnom kell.. Nem tudom, hogy a sok pia miatt emlékszem rosszul vagy tényleg ezt mondtad.. De ha igaz, akkor…

-          Akkor mi? – zavart voltam.

-          Akkor nagyon boldog lenne ő is és az egész család. Szegény nap hosszakat szokott sírni, amikor a gyerekkorára gondol. Van egy képe, ami bekeretezve pihen az éjjeliszekrényén. Ha rosszat álmodik, megfogja, és azzal együtt ül ki az ablakba és hozzátok beszél. Tudod, mennyire sajnálom szegényt? És ha tényleg te volnál az, megnyugodna és boldog lenne. Szeretném ha végre minden jól menne az életében.

-          De nem megy.. Nem vagyok rá képes.. Mi van akkor, ha meggyűlöl ez miatt?

-          Ezek szerint tényleg te vagy az. – a hangja egyszerre volt boldog és csalódott. – Mióta tudod? –hangja elhalkult.

-          Most tudtam meg nem régiben. Mielőtt haza utaztam volna. Teljesen összezavarodtam. Amikor a közelében voltam mindig fura érzés fogott el és nem tudtam mi az. Azt hittem szerelmes vagyok belé..és.. és csókolóztam vele, érted te ezt? – teljesen kiakadtam és alig kaptam levegőt. Eszembe jutott az a nap.. felszabadultan csókoltam meg és ez miatt dobtam a barátnőmet. - Milyen barát és testvér vagyok én?

-          Kérlek, nyugodj meg.. Nem megyünk sokra, ha most felidegesíted magadat. Megértelek, hogy kiakadtál, hiszen honnan tudtad volna, hogy ő a húgod?

-          Éreznem kellett volna, hogy azok a lepkék nem a szerelem jelei, hanem hogy Ő az..

-          Figyelj, most nyugodj meg.. megoldjuk. Ha haza jöttök, találunk rá megoldást, addig nem szólok neki. Rendben?

-          Köszönöm Austin. És tudod, nagyon sajnálom, amiket kiskoromba csináltam veled… nem akartam. Csak hát.. Bryan. Mindig az idősebbeknek akartam megfelelni és ezért szekáltalak én is…

-          Semmi baj.. Néha kiakaszt a bátyám. Na megyek, mert Lil végzett az ebéddel és tudod egy jó kis húsleves mindig jó a másnapos fejnek és hasnak. – kacarászott.

-          Nekem mondod? Én még a kezemet is eltörtem haza úton..

-          Mi a francot csináltál?

-          Tudod kicsit kiakadtam, be voltam rúgva és hát a stressz. Egy meggondolatlan állapotban belevágtam az egyik falba. Megrepedt a csontom..

-          Gratulálok.. Esküszöm te semmit sem változtál. Kiskorodban sem voltál egy jó gyerek, de amiket olvasok rólad.. olyan leszel, mint az anyukád.

-          Hát igen..

-          Azt sem gondoltam volna, hogy egyszer ekkora babérokra fogsz törni a hangoddal. Soha sem képzeltem.

-          Látod ezt én sem. Anyáék halála után nem énekeltem évekig sőt szinte utáltam. Ez volt az egyetlen dolog ami anyára emlékeztetett. Olyan mintha elvettem volna az álmát. Amikor visszajöttünk Londonba akkor kezdtem el ismét, úgymond anya emlékére,hogy megvalósítsam azt amit ő nem tudott.

-          Értem.. de ahogy hallom egész jól megy. ÉS a banda is csúcs szuper..

-          Kösz. Na jó, azt hiszem mennem kell, mert interjúnk lesz. Majd még beszélünk..

-          Rendben. Légy jó és sok sikert a koncertekhez.

-          Austin, kérlek, figyelj oda rá jó? És nagyon vigyázz rá.

-          Ez alap. Ne aggódj. Na szevasz.

-          Szevasz. – ezzel bontottuk a vonalat. Úgymond enyhült a lelkem. Végre nyíltan beszélhetek valakivel..

*

/2 hónappal később/

Ez a két hónap eszeveszett gyorsasággal telt el. Rengeteg új arccal ismerkedtem meg, Austin és a köztem lévő kapcsolat egyre erősebb lett, a srácok holnap jönnek haza a turnéról, és sokat voltam a nagyival. Őrületesen jó fej, és rengeteg képe van a gyerekkorunkról. Sokat mesél anya gyerekkoráról is. Amikor van szabad hétvégém mindig vele vagyok.

Munkában rengeteg szabad időm volt, szóval úgy gondoltam, hogy kicsit felmegyek a netre.

„ @LillyOfficial : Valaki meglátogathatna a melóba, kicsit unatkozok.. :D „ –nem kellett sokat várnom, hiszen a srácok egyből bombáztak a válaszokkal.

„ @Matt_Davis : @LillyOfficial ne aggódj, a banda nemsokára oda ér és szórakoztatunk ;) xx”

„ @Matt_Davis : Hurrááá : ) köszii :) várlak titeket  xx „

„ @Real_Liam_Payne : @LillyOfficial holnaptól már mi is boldogítunk, szóóval készülj a lehetetlenre ;) xx”

„ @LilliOfficial : @Real_Liam_Payne ne aggódj, már nagyon várlak titeket. És készüljetek, mert egy jó kis ház avatót is tervezek;) xx „

„ @Harry_Styles : @LillyOfficial buli? benne vagyok, hisz ismersz :D várunk ám majd a reptéren ;) hiányzol töpszli :) xx”

„ @NiallOfficial : @LillyOfficial nekem is hiányzol már :) meg szerintem az összes többi srácnak J léégy jó , már csak „pár” óra és talizunk J xx”

Most ezzel mire akart célozni? Hiányzom neki? Az elmúlt egy hónapban rengeteget beszélgettünk. De akkor is.. egyszer sem hozta szóba azt a bizonyos csókot. Miéért? Istenem.. Annyira bonyolult ez az egész. Sokszor eljátszom a gondolattal, mi lenne akkor ha Niall és én egy pár lennénk. Ez több okból nem jöhet össze. Például:

1; Ő híres és mit szólnának, ha egy ilyen lánnyal jönne össze, mint én,

2; nem jövök be neki, max. egy futó kaland lennék. Arra pedig nagyon nincs szükségem…

3; rengeteget utaznak, a távkapcsolatok 80% halálra van ítélve.

4; a rajongók. Mit csinálnának velem a rajongóik? Ahjj..

5; nem szeretnék a címlapokon lenni.. Soha nem volt feltűnési viszketegségem és ezért még a suliba is eltipornak a felsőbb évesek.. Kell ez nekem?

@LillyOfficial : @NiallOfficial @Harry_Styles persze hogy kint leszek.. ki nem hagynám az érkezéseteket J xx

*

-          Véégre kezdődik a landolás.. – ugrándozott Niall. Hát igen.. a szöszink már nagyon nagy izgalomban van. Újra látni szeretné a két szemével, azt a lányt, aki úgy megdobogtatja a szívét.

-          Nyugalom.. inkább kösd be magadat. – nevetve szólt oda neki Liam.

-          Ejj.. pedig tegnap este Skype-oltatok. Hogy hiányozhat ennyire?– nevettek össze a fiúk.

-          Jóó… de hát.. nagyon tetszik.

-          Niall baby fülig belezúgott, fülig belezúgott, a mi pici Lillynkbe. – énekelt Louis.

-          Na ne szekáljuk szegényt.. Louis, te hogyan is reagáltál az első külön töltött 2 hónapra? Amikor csak telefonon és neten láthattad a csajodat?

-          Áhh, tényleg hagyjuk.. És már landoltunk is…

-          Na látod. – nevetett Zayn.

-          Köszi.

-          Szerintetek tényleg ki jön? – nézett fel a telefonjából Hazza.

-          Megígérte.

-          De miért kérdezed?

-          Mert az előbb az egyik ismerőse becsekkolt hogy együtt vannak, egy kávézóban. Azt hiszem, ott ahol dolgozik..

-          De hát.. – szomorodott el Niall. – Megígérte, hogy eljön.

-          Leszálltunk. – szólt közbe Liam.

-          Készüljetek, mert a hiénák tuti itt lesznek, sőt megtippelem a több száz rajongót is. – morcosodott be Zayn.

-          Nyugalom nem lesz baj.

Egyenesen megindultam a nagy a terminál felé. Paul már ott várt rájuk és elintézte a terepet, hogy semmilyen fent akadás ne legyen. A srácokkal szépen mosolyogtunk, néhány rajongóval fotózkodtunk és autogramot is adtunk. Fél szemmel kerestem azt az ismerős lányt, de sehol sem láttam. Nagyon csalódott voltam, hiszen nem szeretem azt ha cserben hagynak. Paul megindított minket, a rajongókat pedig félre állította. Fejemet lehajtva szomorúan mentem, legelöl amikor valaki teljes erejével belém ütközött és mind a ketten a földön kötöttek ki. Azt sem tudtam mi történik hirtelen. Paul egyszerre ugrott volna de Liam félre állította. Amikor felismertem a rejtélyes idegent nagyon megörültem.

-          Bocsi a késésért.. – kuncogott a lány.

-          Lilly. Úgy örülök, hogy itt vagy. – nevettem fel.

-          Szerbusz, szépség. Tudjuk, hogy ennyire szeretitek egymást, de ezt nem a repülőtér közepén kellene csinálnotok több száz ember előtt.. Főként nem a hiénák előtt, de ha címlapon szeretnétek lenni.. – nevetett fel Harry.

-          Én nemm.. már szállok is.

-          Na gyere ide had öleljelek meg! – ugrott oda hozzá Louis. – Hiányoztál nagyon, ugye tudod. Had nézzelek nincs semmi bajod? Minden rendben van?

-          Persze, minden a legnagyobb rendben.

-          Sziia. – a következő, aki kért egy hatalmas ölelést az Liam volt. – Ha tudnád Niall mennyire kész volt már a repülőn, hogy lásson.. – súgta a fülébe.

-          Na higgy neki. – durcáztam.

-          Nagyon örülök, hogy itt vagytok srácok. Már rettenetesen hiányozatok.  

-          Te is nekünk töpszli, de most menjünk, mert egyre többen lesznek körülöttünk.

-          Üljünk be valahova. Mit szóltok? – ajánlotta fel Niall.

-          Én most sajnos nem érek rá, de este számítok rátok, nálunk egy kisebb összejövetelre. Megismerhetitek az unokatesóimat, egy-két barátom is át jön. Na, benne vagytok?

-          Ilyen könnyen lerázol minket? – vágott bugyuta fejet Harry.

-          Ne haragudjatok, de még nagyon sok dolgot el kell intéznem.

-          De hát még csak most jöttél. – szomorodtam el – Már rohansz is el?

-          Figyeljetek. Gyertek át olyan 8 körül és kirúgunk a hámból. Rendben?

-          Háát. talán ki tudsz engesztelni minket. De mégis hova menjünk? – érdeklődött Liam

-          Louis tudja. Már volt nálunk.

-          Vigyünk valamit? – tette fel a következő kérdést Zayn.

-          Szigorúan magatokat. – nevetett fel.

-          Oké. – nevettek fel. Akkor 8 kor nálatok.

-          Szerintetek így jó vagyok? – futottam ki a srácok elé, akik ezt a tettemet nevetéssel díjazták.

-          Persze Rómeó, tökéletes vagy. – hahotázott Harry.

-          Hát, remélem, öcsi összejön a dolog, hiszen erre készülsz pár hónapja. – veregetett hátba Liam és már távozott a szobából hogy elfoglalhassa a fürdőszobát.

-          Tudom.. az a csók a repülőtéren valaminek a kezdete volt és szeretném, ha nem lenne vége..

-          Megnyugtatlak haver.. nem lesz gond. Biztos forrásból tudom, hogy Lilly is őrlődik.. szóval, ha időben cselekszel és jót cselekszel akár össze is jöhet a dolog.

-          De Louis? Ezzel mire akarsz célozni? – egyáltalán nem értem. Mégis mi ez az egész? Hogy érti azt, hogy Lilly is őrlődik? Tettem valami rosszat, amit nem tud hova tenni?

-          Sajnálom haver. Ennyit tudtam tenni az érdekedben.

-          Hát most jól megzavartad szegényt. – nevetett Zayn.

Itt vagyunk már egy ideje, és szinte alig beszéltünk. Most tényleg ennyire pipogya vagyok? Annyira szexi volt eben a ruhájában… el sem tudom nektek mondani. Fura érzés így látni őt. A hónapok alatt nagyon megváltozott. Nem tudom, miért gondolom ezt.. Talán azért mert régen láttam.. Nem tudom. Talán most kezd élni, hiszen az árvaházban ilyen nem nagyon volt.

Többször próbáltam közelíteni felé, de soha nem jött össze egy normális beszélgetés. Beszélgettem az unokatestvérével is. Pozitívan csalódtam benne. Egyáltalán nem olyan, mint amit lefestettem.

Voltak itt srácok is akiket nem nagyon ismertem és elég jól elvoltak. Az egyiket még ölelgette is. Itt lett elég. Annyi szeszt öntöttem magamba amennyit csak tudtam. Senki és semmi nem érdekelt..

*

-          Mit szólnátok hozzá, ha játszanánk egy kicsit? – kérdezte a csöppet spicces állapotú Louis.

-          Mégis mit szeretnél játszani?

-          Mondjuk mersz vagy felelsz? Az mindig jó hangulatot varázsol. Nem gondoljátok? – vetette fel az ötletet Harry, aki már alig állt a lábán.

-          Én benne vagyok.

-          Oké, akkor.. itt ez a pezsgős üveg. – nyúlt érte Liam – kezdjen Lilly.

-          Hááhh.. Louis.. – gonoszan kacagtam, valami nagyon durvát akartam neki. Sokat töprengtem mi lenne a legjobb megoldás.. – Figyeljetek. Ez egy összetett feladat lesz. Választanod kell magad mellé 2 srácot és táncolnotok kell.

-          Nemáár.. Tudod, hogy én nem tudok táncolni.. – nevetett fel Louis.

-          Gyerünk Tommo. – bíztatta őt nevetve Harry.

-          Igeen? Jóó. Akkor én Harry-t és Liam-et választom. – gonoszkodott a srác.

-          Micsoda? – nyelt félre Liam.

-          Jól hallottad Payne.

-          Gyerünk srácok, kíváncsian várjuk a táncot. – szólalt meg Daniell el-elcsukló hangon a nevetéstől.

-          Kérlek Lilly a C’mon C’mon –t tedd be. Arra fogjuk nyomni. – adta ki a parancsot a kis répa fiú.

-          Értettem. Már kapcsolom is. Mehet srácok. – Szépen beálltak és el kezdtek táncolni.

http://www.youtube.com/watch?v=MuXAuCijang

Hát én majdnem meghaltam. Ez a három srác eszméletlen volt. Olyan táncot ledobtak nekünk hogy sírva feküdtünk a röhögéstől. Nem is értem miért titkolták ezt a tánctudást. Istenem, mennyire örülök hogy ezeket a majmokat a barátaimnak mondhatom. Hihetetlen.

-          Háát srácok. – próbáltam nem elnevetni magamat, hát nem sikerült – Ez nagyon jó volt.

-          Picim, miért nem mondtad, hogy ilyen jól táncolsz? – kacagott Dan.

-          Ha-ha. Nagyon vicces. – duzzogott Liam.

-          Tudod, hogy nem így gondoltam. – oda mentem hozzá és nyomtam egy cuppanós puszit az arcára.

-          Ezt miért kaptam? – kacagott fel és utánam nézett.

-          Mert ügyesen táncoltál.

-          A következő pediiig.. –nyújtotta a szót Zayn- nem más, mint Austin.

-          Úgy érzem, nem fogom meg úszni ugye?

-          Hát nem.. Gyerünk, haver kérünk egy szexi sztriptízt.

-          Ne jó.. ez engem nem érdekel, ahogy az unokatesóm vetkőzik. – kacagtam és kibotorkáltam a konyhába.

Egy picit szédülök, megint bele estem abba a csapdába hogy a srácokkal iszok, úgy hogy nem is bírom az alkoholt. Valamilyen rossz érzés fogott el, de nem tudom mi. Mi a fene van velem? Megittam egy pohár vizet és már indultam vissza a többiekhez, amikor szembe találtam magamat Niall-el. Aki már alig állt a lábán.

-          Sziia. – köszöntem neki mosolyogva.

-          Tudod, alig tudtunk beszélni egész este.. mindig mással voltál. Itt az idő, hogy beszéljünk. – egyre közelebb jött hozzám.

-          Niall, bűzlesz az alkoholtól. Jobb lesz, ha holnap beszélünk, amikor tiszta a fejed. Én is fontosat szeretnék mondani.

-          Nem! – szorosan megragadta a csuklómat és magához rántott. – Most beszélünk.

-          Kérlek Niall, engedj el. Ez nagyon fáj. – könyörögtem neki. Már egy könnycsepp is kicsordult a szememből.

-          Nem. azt akarom, hogy meghallgass! – mélyen a szemembe nézett. Kicsit megrémültem tőle, hiszen elég érdekesen csillogott tenger kék szeme.

-          Csak engedj el, kérlek. – mintha meg se hallotta volna.

-          Tudod, nagyon szeretlek és szeretném komolyabb szintre helyezni a kapcsolatunkat. Csókolj meg. –erősködött. Hihetetlen. Ez ugyan az a Niall lenne, akivel, pár hónappal ezelőtt olyan jól meg voltam? Erőszakosan megragadott és csókolni kezdett, majd el kezdett tapogatni és a seggemet markolta. Bepánikoltam.

-          Hogy tehetted ezt ha? – ellöktem magamtól és erős pofonnal díjaztam ezt a cselekedetét. 

http://www.youtube.com/watch?v=2Ig66WDtDLM  ( Ezt a számot hallgassátok hozzá :) ezt hallgattam amikor ezt a részt írtam ,) )

- Csalódtam benned. Te is olyan, vagy mint a többi? Tényleg ezt gondoltad? Ha? Hogy szegény kis árvát olyan könnyen meglehet kapni, fektessük meg és jobb lesz a lelkiismeretem? Utállak! Soha többet ne gyere a közelembe értetted? 

 Könnyes szemmel rohantam ki a konyhából egészen át a nappalin majd az előszobába mentem. Nem érdekelt, hogy a srácok kiabálnak utánam. Rohantam a sötét londoni utcán amerre csak tudtam. Semmi sem érdekelt. Még kabátot sem vettem fel, hiszen nem érdekelt. De lehet, hogy ez egy nagyon rossz döntés volt, hiszen tél van. Könnyes szememmel nem láttam, hogy merre futok. Csak mentem. Valahogyan egy sötét sikátorba kerültem. Zokogva dőltem neki a falnak, hiszen teljesen egyedül vagyok ebben a nagyvilágban. Engem senki sem szeret. Az a srác, akiről azt hittem ugyan úgy érez irántam most megmutatta, hogy tévedtem. Ugyan olyan, mint a többi pasi. A fenébe is. Én miért nem lehetek boldog egyszer sem? Ha? Nekem nem adatik meg a boldogság? Vagy mi a fene?

Hangokat hallottam a hátam mögül. Egyszerre rezzentem össze. Miért kellett itt maradnom egy sikátorban? Bolond vagyok én?

-          Hé, cica. Miben segíthetünk? – egyre közelebb jöttek hozzám. Mi a fenét csináljak? Még a mobilomat is otthon hagytam így nem tudok segítséget kérni.

-          Kérem, csak eltévedtem. Már mennék is innen. – zavartam motyogtam valamit.

-          A-a. Kicsit szórakozunk veled.  Nem hagyhatjuk, hogy csak úgy egy ilyen gyönyörűséget elhalasszunk. Gyere csak ide és nem fog semmi bajod esni. – odajöttek hozzám és elkezdtek egymásnak lökdösni. Nem tudtam mit csinálni, hiszen a rengeteg sírástól legyengültem, sőt ami bennem van alkohol is nehezítette a dolgomat. Tehetetlen vagyok. Csak arra tudok gondolni, hogy épségben, megúszom ezt a dolgot. Már a ruhámat kezdték el tépkedni. Ez még anyáé volt, a nagyi adta oda nekem...

-          Kérem.. ne tegyék ezt. – egy hatalmas pofont kevertek le nekem. Úgy gondolták megleckéztetnek hát sikerült. Ezt a pillanatot soha nem fogom elfelejteni. Ők csak nevettek rajtam, és ott ütöttek ahol tudtak, eközben az egyik úgy gondolta nem hagyja ki ezt az alkalmat. Elráncigált az egyik kuka mögé.. és.. egyszerűen nem megy.. nem tudom leírni. Meg tette azt, ami akart. El vette tőlem azt, ami szent volt egészen idáig. Erőszakosan belém helyezte férfiasságát és erőszakosan követelte azt, hogy vele együtt élvezzem a dolgot. Nem ment.. Próbáltam sikítani, de nem ment, mivel befogta a számat.

-          Ügyes voltál kiscicám. – most már szabadon elmehetsz. Becsatolta az övét és ellökött magától. Szépen lassan elballagtam és hallottam, hogy a hátam mögött nagyban hahotáznak.. ennyi.. vége az életemnek. Én így nem bírok élni. Az hogy így elbántak velem, összerombolták a bennem felépített várat. Egy idősebb asszony jött velem szembe két gyermekével.

-          Kérem, asszonyom segítsen rajtam… - és minden elsötétült…